Magyar zeneszöveg

Csak, csak, csak az esik nékem keservesen

Csak, csak, csak az esik nékem keservesen,

Hogy oly büszkén sétál a kedvesem,

Olyan büszkén, mintha sose látott volna,

Mintha a szeretője sose lettem volna.

Csak, csak, csak azért is járom az utcáját,

Nem kerülöm el a kapufáját.

Hadd pletykáljon minden vénasszony felőle,

Csak, csakis én vagyok az igaz szeretője.

Csak, csak, csak egy csillag ragyog fenn az égen,

Mert a többi ott ég a szemében.

Két szemének égi csillagragyogása,

Csak, csakis azt ragyogja: én vagyok a párja.

Nézd, nézd, nézd a szemem, ragyog, mint a csillag,

Akkor gyere hozzám, mikor hívlak.

Jössz te még majd sírva a mi kis utcánkba,

Hej, csakis akkor leszel majd igazán árva.

Csitt csak rózsám, hallod...

Csitt csak rózsám, hallod,

Micsoda régi nótát hallok.

Sej, haj, dínomdánom,

De csuda csárdást penget az én cigányom.

Húzzad prímás, betyár a kedvem,

Sarkantyú peng, a szoknya lebben,

Perdülj, fordulj karomba párom,

Ezt a csuda csárdást rogyásig járom.

Hopp hát rózsám, járjad.

Perdüljön táncra táncos lábad.

Ég a talpam, tudd meg,

Míg ez a csárdás járja, dehogy halunk meg.

Húzzad prímás, betyár a kedvem,

Sarkantyú peng, a szoknya lebben,

Perdülj, fordulj karomba párom,

Ezt a csuda csárdást rogyásig járom

A HuPont.hu egyszerűvé teszi a weblapkészítés minden lépését! Itt lehetséges a weblapkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat